4. rész

Sziasztok! Arra gondoltam, hogy ma megírom a 4. részt is. :) Bocsi ha rövid lett. :/ Jó olvasást. :)

Izgatottam vártam, hogy Mikey hova visz. Miután végeztünk a reggelivel beültünk a kocsijába. Mielőtt elindultunk bekötötte a szemem. Amikor kiszálltunk az autóból és elvezetett valahova(?) Csak ennyit hallottam:

-Jó napot! Két jegyet kérünk.-mondta Mikey.

-Tessék. Jó szórakozást!-mondta egy női hang.

-Köszönjük!-mondta Mikey.

Amikor beértünk levette a szememről a kendőt. El sem tudtam volna képzelni, hogy ide hoz. Az állatkertbe.

-Apukád mondta, hogy imádod az állatokat.-mondta vigyorogva Mikey

-Igen. Köszönöm.-mondtam, miközben megöleltem.

-Merre menjünk?-kérdezte

-Mindegy-mondtam mosolyogva

Elindultunk előre. Mindenféle állatot láttunk. Imádtam  állatkertbe járni, és csodálni az állatokat. Amikor egy büféhez értünk megálltunk.

-Hozok két turmixot.- mondta Mikey

-Oké.-válaszoltam mosolygóan. Mikey elment turmixot venni. Én odamentem a Zsiráfokhoz, hogy megnézhessem őket

-Nocsak, nocsak kit látnak szemeim? Csak nem Lena?-egy ismerős női hang ütötte meg a fülemet. *Hátrafordultam* Megláttam Ashley-t

-Mit akarsz Ashley?-kérdeztem. (De már hallatszott a hangomon, hogy nem érdeklem, hogy mit mondd.

-Hallottam, hogy elutazol.-mondta gúnyosan. Mi ez talán egy randi?-nevette el magát

-Ha annyira kÍváncsi vagy rá: Igen-mondtam visszavágóan

-Mi?! K-kivel?!-kérdezte meglepődötten.

-Mikey-val. Michael Clifforddal.-mondtam neki.

-Mi?! Öhm. Nem izgat. Ashley balra el. *elment*

Láttam rajta eléggé bosszantja. Végre visszavágtam neki. Láttam, hogy Mikey megérkezik a turmixokkal. Beszélgettünk, megittuk a turmixot, és utána elindultunk a hotelba, mert 3 óra múlva kezdődik a koncertjük. Amikor oda értünk, már mindenki lelkesen készült. Elmentem a szobámba és megpróbáltam egy kicsit bulizósabb ruha összeállítást találni.Végre! Találtam valami jót

Elindultunk a koncertre. Amikor odaértünk, már csak pár perc volt a kezdésig Sok szerencsét kívántam Mikey-nak és bementem a színfalak mögé. A koncertet végig táncoltam. Szuper jó volt! Amikor vége lett. Elkezdtem keresni Mikey-t Amikor végre megtaláltam az öltözőét. Akkor berontottam. Nem várt Látvány fogadott. Ashley éppen lesmárolta Mikey-t. Nem tudtam, hogy hogyan jutott át Ashley az őrökön de nem is érdekelt. Csak a düht éreztem.

-Ti meg mit csináltok?!?!-kérdeztem dühösen.

Következő rész: Holnap. :)

3. rész

Sziasztok! :) Arra gondoltam, hogy ma a 3. részt is megírom :) Jó olvasást! :)

-Öcsi. Meg kell ígérned, hogy nem mondod el senkinek.-suttogtam

-Megígérem.

-Oké. Köszi.

Az öcsém kiszaladt a szobából. Eltelt 5 perc és kopogást hallottam. Kinyitottam az ajtót, és anya állt az ajtóban.

-Na mesélj!-mondta vigyorogva.

-Miről?-kérdeztem.

-Hát a fiúról.-mondta mosolyogva.

-Mi?! Honnan tudsz te róla?-kérdeztem mérgesen.

-George ezzel rontott be a szobába.-mondta.

-Szuper...-mondtam lehangoltam

-Nyugi! Nem szólok senkinek.-mondta nyugtatóan.

-Köszi.

-Na megyek.

-Várj! Még azt sem tudod ki az.

-Nem baj. Az a lényeg, hogy boldog legyél vele.

Azzal kiment az ajtón. Most voltam szerelmes. Ettől a pillanattól féltem.. Mi lesz ha csalódok. Vagy ő csalódik bennem. Egész éjjel ezen gondolkoztam. Vagyis majdnem egész éjjel.Éhes lettem. Bementem a konyhába, hogy egyek valamit. A villany égett. Ezt eléggé furcsáltam. Amikor közelebb mentem, láttam, hogy Mikey az ebédlőasztalnál ül.

-Szia!-mondtam neki halkan.

-Látom de sem tudsz aludni.-mondta, és közben elmosolyodott.

-Hát nem.-mondtam mosolyogva. Mit csinálsz itt ilyen későn?

-Gondolkozom.-mondta.

-Min?-kérdeztem  Ha szabad megkérdeznem.

-Rajtad.-mondta rám nézve.

-Rajtam?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel.

-Igen. Mert még sosem láttam ilyen lányt.-mondta

-Ilyen.....nyomit?-mondtam szomorúan.

-Nem. Dehogy. *Félresöpörte a hajam az arcomból* Ilyen különlegeset.-mondta mosolyogva.

-Én? Különleges?

-Igen.

-D-de. Miért?

-Te olyan gyönyörű,megértő,vicces, és kedves vagy.-mondta

-Komolyan?-kérdeztem. (De, már könnyeztem az örömtől)

-Persze.

Az ajkaim az ő ajkai közelítettek egymáshoz.........és összeértek. Megcsókolt. Ezek voltak életem legjobb pillanatai. Az első csókom.

-Most akkor járunk?-kérdezte erősen vigyorogva.

-Hát nem is tudom. Mindjárt eldöntöm.-mondtam, szintén erősen vigyorogva.

Megint megcsókoltam.

-A válaszom: Igen.

Mikey vigyorgott. Láttam rajta, hogy tetszett neki.

Mikey szemszöge:

Kicsattantam az örömtől. Amikor megcsókolt, úgy éreztem, hogy soha nem akarom elengedni. Amikor megkérdezte, hogy járunk-e, egyből éreztem, hogy "igen"-t fog mondani. Amikor kimondta még jobban örültem. Később Lena szobájában lefeküdtünk aludni. Olyanok lehettünk mint egy szerelmes pár. Bár azok is voltunk. Mindketten elaludtunk

Lena szemszöge

Reggel Mikey mellkasán ébredtem. Mivel láttam, hogy mélyen alszik, ezért lassan és óvatosan kimásztam az ágyból, és elmentem a fürdőszobába. Letusoltam,  megfésültem a hajam és felöltöztem abba a ruhába amit az unokabátyám kinőtt és nekem adta.

Igen. Azokat a ruhákat hordtam amit az unokabátyám kinőtt. Szinte nekem mindegy volt, hogy milyen ruha van rajtam. De ha hideg volt akkor meleg legyen. Ha meleg akkor meg szellős. Ma reggel pedig úgy éreztem, hogy elég hideg lesz. Mikor visszamentem a szobába Mikey éppen ébredezett.

-Jó reggelt!-mondtam neki vigyorogva.

-Jó reggelt!-mondta álmosan. Hova készülsz? Hogy így felöltöztél?

-Gondoltam reggelizek valamit a városba. Nem valami ínycsiklandó a reggeli.Tepertős kenyér-mondtam fintorogva.

-Mehetek én is? Én sem nagyon szeretem. De veled is szeretném tölteni a napot.-mondta mosolyogva.

-Persze, hogy jöhetsz.

Kézen fogva mentünk ki a konyhában. De bent felejtettem a pénzt. Berohantam érte. Már mindenki ébren volt.

-Hé! Pszt! Mikey mi ez a kézen fogva járás?-suttogta Ash

-Együtt járunk suttogta vissza Mikey.

Valaki csak csodálkozva nézett, valaki meg gratulált. Amikor kiértem mindenki minket nézett. Amikor kiértünk az ajtón megkérdeztem Mikey, hogy miért nézett minket mindenki. Elmesélte, hogy elmondta nekik. Engem nem zavart. Úgy is elmeséltem volna. Bementünk egy ételbárba,és rendeltünk reggelit

-Elviszlek ma valahova.-mondta Mikey miközben szalonnás-rántottát evett.

-Hova?-kérdeztem kíváncsian, miközben egy rántott sajtos szendvicset ettem

-Titok-mondta mosolyogva Csak annyit mondok, hogy imádni fogod.

-Te honnan tudod, hogy én mit imádok? Nem mondtam még sokat magamról-mondtam vigyorogva.

-De apukád mondott rólad pár dolgot.-nevetve "vágott vissza"

-Hát, oké.-vigyorogtam

Következő rész: Ma vagy holnap. :)

2. rész

Jó reggelt! :) Köszönöm az egy megjegyzést az első részhez. Tudom, hogy kevés, de ez az első blogom első része, szóval nagyon jól esett. Ma pedig megnéztem hányan nézték a blogot: 49-en. Nagyon örültem. :) De voltak külföldiek is. :D Bár a legtöbb Magyar. Akkor elkezdem írni a második részt. Jó olvasást. :)

Amikor anya mondta, hogy "jönnek" egyre hevesebben dobogott a szívem. Nem nagyon láttam őket a sok a csomagtól. Amikor beszálltak a buszba akkor mindenki kedvesen köszönt nekünk. Aranyosnak tűntek. De ne, akartam első látásra véleményt mondani. Elkezdtem megkezdett dalomat írni. mert amikor unatkoztam mindig dalokat írtam.

-Szia! Leülhetek melléd? Nincs több hely.-kérdezte egy kedves fiú hang.

-Öhm. Persze.-mondtam. Igazából nem akartam, hogy mellém üljön. De nem szerettem volna, hogy azt higgye bunkó vagyok.

-Michael vagyok. De Mike-nak vagy Mikey-nak szoktak hívni.-mutatkozott be barátságosan.

-Lena.-mutatkoztam be én is.

-Te vagy a menedzserünk, Bob lánya?-kérdezte.

-Igen.-mondtam félmosollyal.

-Mi jót csinálsz?-kérdezte miközben a a füzetem nézegette.

-Semmit csak, néha szoktam dalokat írni.-mondtam.

-Tényleg? Megnézhetem?-kérdezte mosolyogva

-I-igen-dadogtam, és odaadtam a füzetet.

-Ezek nagyon jók.-jelentette ki mosolyogva.

-Ezek csak amatőr próbálkozások.-mondtam kicsit mosolyogva.

-Viccelsz? Ilyen jó dalokat még mi is alig tudunk írni.-mondta Megmutathatom a többieknek?

-Persze. Nyugodtan.

-Srácok nézzétek ezeket a dalokat.-mondta Mikey, miközben mutatta a fiúknak.

-Azta ezek a dalok szuperek.-mondta egy szőke hajú fiú.

-Len, Bob lánya írta.-mondta Mikey.

-Szia! Luke vagyok.-mutatkozott be.

-Lena.

-Calum vagyok.Szia!-mutatkozott be egy fekete hajú srác.

-Én meg Ashton. De általában Ash-nek hívnak.

-Lena.

-Szuperek a dalok Lena.-mondta Calum.

-Köszi-mondtam mosolygósan.

-Mióta írod őket?-kérdezte Luke miközben egy szendvicset evett.

-10 éves korom óta.-mondtam.

-Akkor elég sok tehetséged van.-mondta Ash.

-Oh, köszi.-mondtam mosolyogva.

Kb. 10 perc múlva minden fiú elaludt, kivéve Mikey-t. Leült mellém, és elkezdte a telefonját fürkészni.

-Mindig ilyen álomszuszékok.-mondta mosolyogva Mikey.

-Hosszú út áll előttünk?-kérdeztem tudatlanul.

-Minimum 5 óra. Maximum: Ki tudja.-mondta kicsit nevetve.

-Hány óra telet el az utazásból?-kérdeztem.

-Fél óra.

-Oh, ne már.

-Még sosem utaztál ennyit. Ugye?

-Nem.-mondtam vigyorogva.

*Egyszer csak egy nagy zörrenés és megállt a busz* A fiúk még mindig aludtak.

-Apu mi történt?-kiabáltam előre?

Apa már kint nézte a kereket.

-Defekt.-mondta mérgesen

-Van pótkerekünk?-kérdezte Anya. Akinek ölében George aludt.

-Van. De én nem tudok kereket cserélni.-mondta apa.

-Én tudok.-szólaltam meg.

Mindenki furcsán nézett rám. Persze aki ébren volt.

-A suliba tanultuk.-mondtam.

Kimentem, és lecseréltem a kereket.

-Gratula!-mondta Mikey

-Köszi.-mondtam vigyorogva.

-Van valami hobbid?-kérdezte Mikey.

-Hú ez fura.-mondtam

-Öhm. Mi a baj?-kérdezte tudatlanul.

-Félek.-mondtam kicsi mérgesen, kicsit szomorúan

-Mitől?-kérdezte, tágra nyílt szemekkel.

-Hát attól, hogy apán bandái mindenki utált.....és......és attól félek, hogy ti is megfogtok utálni.-mondtam. és pár könnycsepp folyt le az arcomon.

-Hé! Figyelj! Mi sosem fogunk megutálni. Te nagyon jó fej vagy.-mondta vigyorogva. Miközben kisöpörte az arcomból barna, hosszú hajamat.

-Köszi.-mondtam szipogva. (de közben kicsit vigyorogtam is) *Ásítottam* Álmos vagyok.

-Gyere!-mondta, miközben arra akart utalni, hogy bújjak hozzá.

-Hát. Oké.-mondtam vigyorogva.

Elaludtunk. Olyat éreztem amit akkor még soha más iránt. Nem tudtam megfogalmazni, de nagyon jó volt. Dudára ébredtünk. valaki azt ordítozta, hogy 'Megérkeztüüüüüüüüünk'. Mindenki felébredt. Megérkeztünk a szállodához. Gyönyörű volt, De tudtam , hogy nem maradhatunk sokáig. Amikor bejelentkeztünk, és felmentünk a hotelszobába, apa megmutatta, hogy melyik az én szobám. Benéztem, és elállt a lélegzetem. Amikor belépetem egy két személes ágyat láttam. A fal fehér volt. Az ágyam felett alacsonyabb lett a plafon és vajszínű. Fekete minták voltak rajta. A szoba másik felébe egy nagy ablak és egy rózsaszín kanapé állt. Az ággyal szembe egy íróasztal volt, egy rózsaszín lámpával. Az íróasztal mellett pedig egy nagy tükör

Egyszerűen csodaszép volt.

-Szép ugye?-hallottam apa hangját az ajtóból

-Csodálatos.

-Hát, csak két napig maradunk.

-Miért?

-A turné állomások mindig máshol vannak.-mondta vigyorogva

-Ja, tényleg.-mondtam

-Megyek. Szia Hercegnőm!

-Szia!

Apa kiment. Bejött George ordítozva.

-Neked is ilyen király a szobád.

-Hát, igen.

-Szerinted jó fejek a srácok?-kérdezte

-Tessék?-kérdezte,olyan arcot vágva: 'hogy ezt tényleg a 4 éves öcsém kérdezte?'

-Jó fejek?

-Igen. főleg Mikey.-mondtam vigyorogva

-Úúú!! Szerelmes vagy!! Szerelmes vagy!!-ordítozta

-Halkabban!! Nem dehogy is.-suttogtam

-De!!!!-ordította

-Na jó. Lehet..........

                                                             Következő rész: Ma vagy holnap :)

Indulás...

1. rész

Sziasztok! Arra gondoltam, hogy belekezdek egy blogba. Szóval, bele is kezdetem. Jó olvasást. :)

*Ásítottam egy nagyot* Megállapítottam, hogy reggel van.Szép csendben feküdtem az ágyban, amikor valaki elkezdett rajtam ugrándozni és ordibálni. Sikítottam egyet.
-Hahóóóóóóóó!!!!! Ébredj!!!! Ébreeeeeeedj!-Az öcsém volt az. George.
-George!! Hagyjál!-mondtam
-De tíz perc múlva 8 óra.-suttogta.
-Mi?!-mondtam kiakadva.
-Kösz, George.
-Szívesen, Lena.
Én már gyorsan futottam a fürdőszobába. Letusoltam, felöltöztem és rendbe hoztam magam. Rohantam be a konyhába, hogy bekapjak valami reggelit. Éppen apa is ezt tette.
-Jó reggelt Hercegnőm!-mondta apa mosolygósan.
-Jó reggelt!-én is elmosolyodtam.
-Megint George keltett?-nevetve kérdezte.
-Létezik olyan nap amikor nem ő kelt-én is nevettem el magam.
-Anya még alszik?-kérdeztem.
-Igen.-mondta apa.
-Oké. Én menetem suliba. Szia!
-Szia!-kiáltott utánam apa. (Mert én már az udvaron rohantam, hogy el ne késsek)
Éppen, hogy beértem. Tudni kell rólam, hogy visszahúzódó típus vagyok. Akit mindenki utál a suliban.Leültem a padra és elkezdem olvasni egy könyvet.
-Hmm. Kit látnak szemeim? Csak nem Lena Sheril-mondta egy gúnyos lány hang
Már előre tudtam, hogy Ashley Carver az. A suli menője. Akit mindenki követ. Vagy követni akarja.
Felnéztem.
-Öhm. Sz-szia Ashley!-dadogtam.
-Mit olvasol? Hogy, hogy kell menőnek lenni?-nevetett gúnyosan.
-N-nem. Ez egy szerelmes történet.-böktem ki.
-Szerelem? Az ami neked sosem lesz?-nevetett.Még a kockák is engem bírnak *Integetett egy stréber fiúnak, aki elolvadt amikor meglátta*
-É-én nem is akarok szerelmes lenni.-dadogtam.
-Ajánlom is!
Azzal elment. Ez még a gyengébb piszkálási 'módszere' volt. Lassan eltelt a nap. Szomorúan ballagtam haza, a mai Ashleys ügy miatt. Amikor hazaértem anyáék a bőröndjeikbe pakolták a ruháikat.
-Sziasztok! Ti mi.....-nem tudta befejezni a mondatot mert apa közbeszólt.
-Mi a baj kincsem?-kérdezte
-Kitalálom. Ashley.-mondta anya
-Igen.-sóhajtottam.
-Hát, ennek a piszkálásnak örökre vége.-jelentette ki apa
-....Lesz. Ha vége a sulinak.-akartam befejezni apa mondatát.
-Nem. Most.-mondta anya.
-Tessék?-kérdeztem tudatlanul.
-Ismered a bandát aki menedzselek?-kérdezte apa.
-A 5 Seconds of Summer?-kérdeztem.
-Igen-mondta apa.
-Hallottam róluk  De miért?-kérdeztem.
-Azért mert velük tartunk a turnéjuk során.-mondták egyszerre.
-M-mi?-dadogva kérdeztem
-Nekem mindig ott kell lenni a turnékon. Ez a turné meg több hónapos. Nem hagynálak itt titeket.-mondta apa.
-De apa! Tudod, hogy akiket menedzseltél, közülük mindenki utált. Nem maradhatnék itt a nagyival?
-A nagyinak is sok a dolga.-mondta anya
-De mi lesz ha.....-nem tudtam befejezni a mondat mert apa közbevágott.
-Nem fog semmi sem történni.mondta apa, és nyomott egy puszit a homlokomra. Ők kedvesek.
-Mindenkire ezt mondtad.-sóhajtottam szomorúan.
-De ők tényleg azok.-mosolyodott el apa.
-De mi lesz a sulival?-kérdeztem értetlenül.
-Már elintéztem. Ott megtanulod, és a dogágat elküldöd a tanárnak e-mailben. Nem lesz gond.-mondta mosolyogva anyu..
-Hát, oké.-mondtam egyhangúan.
-Ez a beszéd!-kiáltotta apa.
-George is jön?-kérdeztem.
-Persze.-mondta mosolyogva anya.
-Menj, és pakolj össze! Holnap reggel indulunk.
-Oké-mondtam, és berohantam a szobámba.
Amikor végeztem lefeküdtem aludni. De nem bírtam. Attól féltem, hogy nem fognak kedvelni. Eljött a reggelt. George a szokásos módszerrel keltett. Éreztem, hogy hűvös van, ezért felhúztam a szokásos ruhát amit ilyenkor szoktam. Egy bő kötött narancssárga pulcsi, és egy egyszerű sztreccses farmer. Rólam tudni lehetett, hogy szinte sosem figyeltem oda az öltözékemre.Beszálltunk a turnébuszba,(mivel mindig apánál volt a fiúk turnébusza) és elindultunk a fiúkért. Nagyon, nagyon izgultam. Egy nagyon nagy házhoz értünk, amit tátott szájjal néztem.
-Szép? Ugye?-kérdezte apa mosolyogva.
-Gyönyörű!-mosolyogtam vissza.
-Nézd azt a medencét! Óó, és nézd azt a csocsó asztalt!-kiabálta George
-Van kedved bejönni velem, és szólni a fiúknak, hogy megjöttünk?-kérdezte mosolyogva apa George-tól.
A 4 éves öcsém már szaladt is az ajtó felé. Apa pedig utána.
-Nyugi!-mondta mosolyogva anya.
-Nyugodt vagyok.-mondtam zavartan.
-Látom-anya elnevette magát
-Már tíz perce bent vannak. Mi tart ennyi ideig?-kérdezte anya.
-Biztos George kipróbálja a játékokat.-nevettük el egyszerre magunkat anyával.
-Oh. Már jönnek-mondta anya......


                                                        Következő rész: Holnap. :)